“Kisgyerekkel étterembe menni komoly kihívás tud lenni, csakúgy, mint minden olyan helyzet, ahol mások előtt kellene a gyereknek ‘viselkednie’.” — kezdi mondandóját Mesterházi Dávid, az Apavlog szerzője a kisgyerekes étteremlátogatás témájában.
Ezzel kapcsolatban persze már az elején meg kell jegyeznünk, hogy ezt a kérdést nem lehet kizárólag a gyerek, illetve a szülők szempontjából tárgyalni, hiszen úgy általában: a társadalom hozzáállása is döntő. És ez utóbbiban sajnos nem állunk különösebben jól: idegenek előszeretettel bánnak lekezelően gyerekekkel (és akár szülőkkel is), mindennapos tapasztalat a gyerkőcöket rendszabályozni próbáló néni vagy bácsi jelenléte a parkban, a gyerekre vagy a szülőre csúnyán néző, esetleg be is szólogató idegen a buszon, üzletben, bárhol.
Stressz és válságkezelés?
Nem egyszer kellett már “vadidegenekre” rászólnom, hogy bízzák rám a gyerekem nevelését, miután elkezdték a velem lévő lurkót teljesen ártalmatlan dolgok miatt halkan (vagy hangosabban) szidalmazni, vagy csak okoskodni azzal kapcsolatban, hogy egy gyereknek hogy illene viselkednie, illetve a szülőnek mit kellene tennie.
Pedig félreértés ne essék, a szülők (legalábbis legtöbbje) figyel rá, hogy a kicsi „normálisan” viselkedjen, azaz ne zavarjon másokat. Általánosságban elmondható, hogy gyerkőccel elég sok szituáció eleve nagyon stresszes tud lenni… Hogy mást ne mondjunk, az embernek folyamatosan figyelnie kell, hogy a gyerek ne tegyen kárt magában, de ezzel együtt – természetesen – arra is gondunk van, hogy másokban és mások tulajdonában se álljon be negatív változás.
Sok szülő ugyanígy stresszel az étteremben is, ugyanis gyerekkel ez az élmény sem (ahogy rengeteg más sem) úgy néz ki, ahogy a gyerekvállalás előtti időkben. Nem ülhetünk le egyszerűen egy kellemes ebédre, hanem folyamatosan válságot kezelünk: mit ragad magához, mit hajít el, mit vesz a szájába (étel helyett), mit hajlandó megenni vagy meginni, mikor kezd (mások és magunk) számára túl hangos lenni, és így tovább.
Fejlődnek az éttermek is!
Az éttermek nagy része mostanra szerencsére legalább annyira felkészült a kisgyerekek fogadására, hogy áll a sarokban egy-két etetőszék. Legnagyobb gyermekünk most tízéves, és ebben a tekintetben a tíz év alatt komoly fejlődés volt megfigyelhető a vendéglátásban.
Tíz éve még tényleg nem ártott előre, telefonon tisztázni, hogy nem baj-e, hogy kisgyerek is jön velünk, illetve, hogy vajon le is tud-e majd ülni velünk egy asztalhoz. Ma már ez szerencsére teljesen általános (ahogy pl. egyre több olyan hely van, ahol legalább egy tál vizet kitesznek a kutyának), sőt megjelentek olyan helyek is, ahol ennél komolyabban felkészültek a kicsik igényeire.
Van olyan étterem, ahol megdöbbentő méretű játszósarok várja a piciket, illetve nem is sarok, nem egy félreeső hely, hogy a gyerekek minél kevésbé látsszanak és hallatsszanak (erről egyébként mindig szegény Mabel jut eszembe a Csengetett, Mylord?-ból, aki annyira alacsony rangú szolga volt, hogy a háziaknak meglátniuk sem volt szabad), hanem egy komoly méretű, elkerített terület az asztalok között, az étterem közepén – ami egyébként teljesen logikus, hiszen a családok így körbevehetik ezt a területet, így a szülőknek nem kell folyton felugrálniuk, ha rá akarnak nézni a gyerekükre.
Társadalmi elfogadás és egyetértés?
És az éttermek, üzletek mellett talán a társadalom is elfogadóbb (még ha nevetséges is elfogadásról beszélni, hiszen gyerekekről, családokról beszélünk), még akkor is, ha például továbbra is foglalhatunk szobát hotelek „gyerekmentes” szárnyaiban. (Oké, ha valaki pihenni szeretne és nincs gyermeke, valószínűleg nem díjazza, ha hajnalban elkezdődik a zsivaj. Illetve ezt persze a gyerekes szülők se díjazzák, de ez a “csomag” része.) És még akkor is, ha tudok olyan kávézóról, ahol a tulajnak annyira agyára mentek az ott órákon át időző kisbabás anyukák, hogy azt találta ki, hogy az egyébként szépen kialakított gyereksarkot csak akkor használhatják a gyerekek, ha anyuka közben legalább egy bizonyos értékben rendel ételt-italt.
Összegezve…
Igen, az étterembe járás alapvetően megváltozik a baba érkezésével, és persze sokáig a szülők kisebb gondja is nagyobb annál, hogy ilyen programot tervezzenek, azért jó hír, hogy a feladat végrehajtása nem lehetetlen. Azt pedig csak javasolni tudom, hogy a gyereknevelésben megfáradt szülők időnként adjanak maguknak szabadnapot (vagy legalább egy-két szabad órát), és menjenek kettesben étterembe! Ez egyrészt sokat segít a jó kapcsolat megőrzésében, másrészt olyankor egyáltalán nem kell foglalkozni a fent leírt problémákkal.
A jelenlegi helyzetben persze megfontolandó opció lehet a rendelés vagy a természetben elköltött piknik is! Így nem szükséges a maszkkal bajlódni, és a távolságtartás sem okoz majd problémát, mégis, főzés nélkül is különlegessé, meghitté varázsolható az ebéd vagy a romantikus vacsora.
A cikk az Elevit Complex forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. felkérésére készült.
L.HU.MKT.CC.25.09.2020.2386