A hordozókendő használata egyre elterjedtebb, és nem is véletlenül. Bende Tibby mesél tapasztalatairól!
Mi a hordozással csodát találtunk.
Maga az Apavlog indulása is közvetetten ennek köszönhető. Pedig harmadik gyerek. Már nekem. Ezelőtt tíz évvel a hordozás egyáltalán nem volt kérdés. Nem is lehetett látni sehol hordozós szülőket, vagy csak a szemem nem állt rá, nem tudom.
Megpróbálom összefoglalni az előnyeit, hátha megjön a kedved:
- A baba sokkal jobban, többet, mélyebben, hosszabban alszik a nappali időszakban,
- ami együtt jár a kiegyensúlyozott szülővel,
- és a nem síró gyerekkel.
Legyen ez az alap megközelítés, mert eléggé kézzelfogható előnyöknek tűnnek. Kezdjük az elején. A baba kijön a szülőből, eddig megvan, gondolom. Ez neki egy őrületes stressz. Ezt egyféleképpen oldhatjuk fel, ha a korábbi létéhez hasonló körülményeket próbálunk teremteni számára, mint anyai közelség, testmeleg, szívhang, ilyesmik.
Erre jó a hordozó, mert egy rugalmas, vagy szövött kendőben felkötve, a neki egészséges pózban lehet naphosszat, méghozzá testközelben a szülővel, akit a legjobban igényel. Figyeljünk: direkt nem anyát írtam. Apa is megteszi. Nővér, húg, báty, uncsitesó, aki csak akad.
Logikusnak tűnik összehasonlítani a babakocsival, mint babatranszport alternatíva. Van ugyan közös halmazuk, de nem teljes értékű alternatívái egymásnak. Mind a kettő alkalmas arra, hogy babát vigyünk vele. De!
A babakocsiban a baba külön van, nem velünk. Ha kicsi még, nem is lát olyan messzire, csak a hangunkat hallja. Ha nem alacsonypadlós a busz, a villamos a közelben, egyedül kell feltenni és levenni a buszozáshoz. Ha lépcsőzni kell, arra se mindig felel meg, főleg, ha jó nehéz. Erdei séta szinte kizárt vele. A mozgólépcső szintén. A drága babakocsit a bolt előtt hagyni olyan, mint a vételárának megfelelő összeget egy jól feliratozott borítékban.
Nem így a hordozóban: a baba velük van, szorosan a testhez ér. Nem kell látnia, mert megvan a testkontaktus, amire mindennél jobban vágyik. Teljesen mindegy, milyen busz, villamos, metró van a közelben, mert mindre pontosan úgy kell felszállni, mint azelőtt, baba nélkül. Lépcső? Hamarabb elalszik! Erdei séta? Sose volt jobb móka! És nem kell sehol otthagyni, sem részben, sem egészben.
Persze nem mindenre jó a hordozás, például a közértből hazacipekedni nem kellemes, de erre van a banyatank, nekünk is van. Aztán akkor is bonyolódik a helyzet, ha van még egy-két gyerek, az önálló haladási képességek totális birtokba kerüléséhez vezető lépcső valamelyik fokán. A babakocsiban ugye ott a testvérfellépő, ilyesmi a hordozókendőben vagy a csatos hordozóban nincs. Itt dönteni kell, ami minden esetben az lesz, hogy a kicsi megy a kendőbe, a nagyobb meg valami szedett-vetett babakocsiba, amit nem féltünk, így legalább nem kell cipekedni hazafelé.
És még valami. A babakocsi a kisgyereket váró szülők bevásárlólistáján az első három tételben biztosan benne van, a kiságy és a pelenkázó mellett. Legközelebb azt is elmesélem, mi miért nem használjuk ezeket, és miért adtuk el mindet pár hónappal a baba érkezése után.
A cikk a Bayer Hungária Kft., az Elevit Complex forgalmazója megrendelésére készült.
L.HU.MKT.CC.05.05.2020.2254