Talán teljesen magától értetődik, hogy a családbővülést követően az édesanya az, aki a szülési szabadság után otthon marad a gyermekkel. Pedig attól, hogy a többség így csinálja, nem biztos, hogy ez az egyetlen megoldás. Te is kíváncsi vagy rá, hogyan látja egy édesapa a gyerkőccel való otthonmaradás lehetőségét? Bende Tibby, az Apavlog szerzője osztotta meg velünk gondolatait ezzel kapcsolatban!
Na de ki maradjon odahaza a gyerekkel?
Ez az apás otthonmaradás mostanában egyre többször jön szembe velem. A közelmúltban készítettem egy adást a Youtube-csatornámra egy fiatal pszichológus lánnyal, aki épp a szakdolgozatához készül kutatómunkával, pont az apaság témájában.
Ebben a videóban is elmeséltem, hogy van egy ismerős család, ahol a gyerek másfél éves kora körül cseréltek három hónapra. Azaz a feleség ment dolgozni, és az apa maradt otthon a gyerekkel.
A cikk szempontjából ideális helyzet tehát. De van egy kis bökkenő. Ezt az apa csak fizetés nélküli szabadság terhére tehette meg, tehát igencsak át kell számolni a párnacihában a pénzt, hogy befér-e. Ráadásul, mivel az anya is visszament, neki ugyan jön a GYED, de a fizetése a nemek közötti bérkülönbségek okán lehet, hogy meg sem közelíti a kieső apáét. Vannak kivételek, de a gyakorlat általában ez.
Kimondhatjuk, hogy a tehetősebb rétegek kiváltsága a babával otthonmaradás, ebben a konstrukcióban. Igen ám, de mi történik, ha egyből az apa marad otthon, és az anya egy viszonylag rövid, egészségügyi szülési szabadságot követően visszatér a munkahelyére?
Összegezve a dolgokat, kiesik a pár napnyi fizetett szabi után egy teljes fizetés. A mérleg túloldalán ezzel szemben csak egy szülésről visszatérő, a saját korábbi pozíciójánál jóval kevesebb anyagi előnnyel járó, kvázi próbaidős fizetése áll, és a GYED.
Kimondhatjuk, hogy a tehetősebb rétegek kiváltsága a babával otthonmaradás, ebben a konstrukcióban. Igen ám, de mi történik, ha egyből az apa marad otthon, és az anya egy viszonylag rövid, egészségügyi szülési szabadságot követően visszatér a munkahelyére?
Ennek vannak nehézségei. Például a szoptatás. Ha van tej, annak ki kell jönnie, nekem életszerűtlennek tűnik a vállalati WC-be elbújó, éppen önmagát fejő anya, aki a melóból kis üvegben viszi haza a tejet. Tehát a tápszer esetén van reálisabb esély arra, hogy apa maradjon otthon a babával. Ha tej van, egyértelmű: az anya a főszereplő.
És ezen a ponton érkeztünk el oda, hogy kezdjük úgy érezni, hogy a gyereknevelés az anya dolga, hiszen az emlők ugye. De szerintem ez nincs teljesen így. Én is teljes körűen el tudom látni a csecsemőt, fürdetem, tisztába teszem, hordozom, etetem, sőt, el is altatom, ha kell. Ráadásul mosható pelenkát használunk, ami nem azzal jár, hogy az ember az orrát befogva behajítja egy zacskóba, hanem a tartalmát a WC-be ürítve (az eldobhatóval is ezt kellene tenni amúgy), kiöblítem kézzel, majd beteszem az áztatásba-mosásba a többi pelenka közé.
Engem mondjuk már az is nyugtalanít, hogy a közbeszédben a kérdés úgy szól, hogy segít-e a férjed? Erről három gyerekkel a hátam mögött eléggé határozott véleményem van. A gyereket ketten vállaltuk, ketten is kell a gondját viselni.
És visszakanyarodva a cikk elejére, a mai szülőkön nagy anyagi és társadalmi nyomás van, gyerekvállalás ügyben. Egyszerre kellene gondos szülőnek lenni, nagyszülői segítség nélkül, hiszen a városiasodás és a nyugdíjkorhatár emelése ebbe az irányba tolják a dolgot. Ugyanakkor meg kell oldani a család anyagi javainak a biztosítását is. Ami nem könnyű, hiszen már egy gyerekkel is látható életminőség-csökkenést kell átélniük a szülőknek, több gyerekkel ez hatványozottabban érezhető.
És akkor tegyük fel magunknak a kérdést: ha voltaképp mind a két szülő segítségre szorul a társadalmi berendezkedés által rákényszerített szerepekbe betonozva, melyikük igénye az előbbre való?
Bende Tibby – Apavlog
A cikk a Bayer Hungária Kft., az Elevit Complex forgalmazója megrendelésére készült.
L.HU.COM.CC.16.03.2020.2204