A terhesség, illetve a gyerek születése körül az ember egyik legalapvetőbb “élménye” (akár az anyát, akár az apát kérdezzük), hogy hirtelen mindenki rettenetesen okos lesz körülötte. Mármint, hogy hirtelen mindenkinek lesz egy-két (vagy három-négy, esetleg rengeteg) remek ötlete azzal kapcsolatban, hogy most akkor mit és hogyan is kellene csinálni. Nem történt ez másképp Mesterházi Dávid Apavloggerrel sem, aki ezúttal az újabb tanácsok helyett néhány könyvvel segít eligazodni az új időszak kérdéseiben.
Kérdés van? Van!
A terhesség bejelentése után… Hogyan táplálkozzon a várandós anyuka, meddig dolgozzon, mennyit pihenjen, apuka hol, mit, mikor segítsen, illetve hol, mit, mikor ne tegyen, mit kell azonnal megvenni, és mi ér rá…
A gyerek megszületése után… Hogy altassuk, etessük, öltöztessük, levegőztessük, mit csináljunk, ha sír, mit ne csináljunk, ha sír, és így tovább, a végtelenségig folytathatnánk. És a feltartóztathatatlanul ránk ömlő információáradatban szegény kezdő (leendő) szülőnek elég nehéz átlátnia a káoszt. Ebben segít ez a blog is, illetve létezik még egy ennél is hagyományosabb eszköz, bár ma már talán kevésbé népszerű, mint egy-két évtizeddel ezelőtt: a könyv.
Mit vegyünk le a polcról?
Persze, ma már ez se olyan egyszerű, mint mondjuk az én gyerekkoromban. Akkor volt egy-két könyv, azokat forgatta mindenki, mint a szentírást. A szüleim máig emlegetik Dr. Spockot, aki valószínűleg minden idők legnépszerűbb szerzője a témában (50 milliónál is több eladott példány), bár ma már több tétele vitatott, illetve bizonyos állításait még ő maga korrigálta az újabb kiadásokban. Ő írt először a szeretet fontosságáról, a síró baba megvigasztalásáról, de a fizikai fenyítést is megengedhetőnek tartotta, legalábbis a korai kiadásokban.
Én egy másik könyvre emlékszem, Nilsson: Gyermek születik című munkájára, ami nálunk is ott volt a polcon, és gyerekként időnként belelapoztam, mert nagyon érdekesnek (és időnként furának) találtam benne a képeket. De a lényeg, hogy túl sok opció nem volt.
Ma már szerencsére sokkal nagyobb a választék, bár ez nem könnyíti meg a helyzetet, hiszen pont olyan zavarba ejtő lehet a sok lehetőség, ahogy a cikk elején emlegetett rengeteg jó tanács. Amikor nálunk aktuálissá vált a téma, mi is körülnéztünk a piacon, és kikötöttünk egy, azaz egy darab könyvnél, és a terhességet tulajdonképpen azzal az eggyel csináltuk végig. Na meg persze az internettel, illetve az ott található rengeteg oldallal, fórummal, csoporttal, de könyvben kitartottunk emellett.
Az a kilenc hónap
Az „Az a kilenc hónap” című könyvet érdekes módon senki sem ajánlotta, mi futottunk bele, egy könyvesboltban belelapozva választottuk ki. Oké, nem akarok úgy csinálni, mintha valami rejtett kincset fedeztünk volna fel. Heidi Murkoff könyvei 38 országban 42 millió példányban fogytak el, szóval helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy egyszerűen csak beálltunk a sorba. De ezt nem bántuk meg, a kilenc hónap alatt tényleg mindig az aktuális fejezetet elolvasva haladtunk, és bár azt nem állítanám, hogy egyetlen ilyen könyvvel végig lehet csinálni a terhességet, hiszen ma már gyakorlatilag minden elképzelhető kérdésre találhatunk választ a neten (még ha ez nem is mindig a legcélravezetőbb, különösen egészségügyi kérdésekben), de a legfontosabb dolgok közérthetően, okosan, befogadható mennyiségben és szerkezetben vannak benne összefoglalva.
Jöhetett “Az első tizenkét hónap” is!
A fentiek miatt vettük aztán meg a folytatást, ami sokat segített az első évben, bár úgy emlékszem, ott már kevésbé volt meghatározó, aminek talán az lehet az oka, hogy a megszületett gyerekek annyira sokfélék, annyira más ütemben fejlődnek, hogy ezt az időszakot valószínűleg nehezebb egyetlen kötetben, mindenkinek egyformán kielégítő módon összefoglalni.
(Nagyon leegyszerűsítve: a terhesség első hónapjaiban valami olyasmiről kell egy könyvnek mesélnie, amit még nem is látunk, alig tudunk, illetve alig tapasztalunk róla első kézből valamit, különösen az apukák. A megszületett gyermeknél viszont értelemszerűen már nagyon más a helyzet, rengeteg jelenség, kérdés, panasz, illetve ezek szinte végtelen számú kombinációi merülhetnek fel.)
Szóval, gyerekkönyvben mi itt leragadtunk, csak egyszer próbálkoztunk mással: a nem kevésbé híres Suttogó-sorozattal. Azért keresgéltünk, mert a gyerek altatását szerettük volna hatékonyabbá tenni, és néhány ismerős esküdött a suttogóra. Mi kipróbáltuk, de nekünk nem tetszett a – szerintünk – túl erélyes módszer (más megfogalmazásban gyengék vagy következetlenek voltunk), de másnak meg bizonyítottan működött, szóval mások helyett én nem tudok dönteni, csak a saját sztorinkat akartam elmesélni, minden érintett nézze meg alaposan, mit kínál az adott könyv, majd válasszon ízlése szerint. Egyik sem rossz, csak nem vagyunk egyformák, így a működő recepteknek is különbözniük kell.
A cikk az Elevit Complex forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. felkérésére készült.
L.HU.MKT.CC.12.11.2020.2436