A kötődő nevelésről mindenkinek van véleménye. Például: „A kötődő nevelés miatt van ennyi elkényeztetett gyerek.” vagy „A kötődő nevelés tehet az Y és a millenáris generációk nyegleségéről.” Ilyeneket hallani és olvasni, de lépjünk egyet hátra, és Bende Tibby apavlogger írásán keresztül nézzük meg, mi is az a kötődő nevelés valójában.
A kötődő nevelés három alappilléren nyugszik. Az első az együtt alvás, amit a bölcsőhalálos témában már keresztüljártam, hiszen ahol együtt alvás van, ott sokkal kisebb az esélye a bölcsőhalálnak. Ez bizonyított tény, nem kell hinni benne, akkor is így van. A második a szoptatás, melyről szintén született már itt egy írás, a harmadik pedig a hordozás, amit úgyszintén körbejártam már külön is. Most vegyük őket sorra egyesével, nagy vonalakban, és hogy hogyan lesz belőlük együtt „kötődő nevelés”.
Az együtt alvás
Az együtt alvással jár a baba biztonság érzetének megléte, magyarul: egzisztenciális (létezést illető) félnivalója nincs, hiszen őt őrzik a szülei, hozzáérnek, elérhetőek számára, nem kell felordítani a fél házat, mivel valaki foglalkozik a problémájával. Gyakori a „jaj csak rá ne feküdjek álmomban.” kifogás. Hidd el, nem fogsz, de nyilván hat pálinka után nem kell erőltetni az együtt alvást – ha érted mire gondolok. Ugyanakkor az okos asztalosok és lakberendezők felfedezték helyettünk a babaöblöt, amiben az ágyunk mellé állítva alhat a gyerek, mégse velünk, de együtt. Emellett, praktikusan, egy mozdulattal áthúzható egy kis éjszakai vagy hajnali szoptatásra. Ezek teljesen biztonságos, minden ágyhoz hozzáállítható magasságú bútorok. Hopp, megint spóroltam neked: gyerekágy sem fog kelleni.
A szoptatás
A kötődő nevelés másik alappillére az igény szerinti szoptatás, amit az előző bekezdésben már pedzegettem. Ez azt jelenti, hogy a baba igénye szerint történik az etetés-itatás a mellből, nem ragaszkodunk a háromórás agyrémhez, amely az utóbbi pár évtizedben nagy teret nyert nézet , miszerint a kisbabát és a gyereket három óránként kell etetni és lehet sírni hagyni. Már attól felmegy bennem a pumpa, hogy ezt leírtam.
Tehát az igény szerinti szoptatás azt jelenti, hogy a baba szükségletei szerint történik, mégpedig az ő tempójában, ha van elég tej. Nekem van olyan gyerekem, aki kétéves koráig volt cicin, ebből evett, a hozzátáplálás megkezdésekor csak abból ivott, amúgy meg megnyugvásra használta. Imádta, adott neki nevet és közben beszélgetett is mindenkivel, akár telefonon is.
A hordozás
A kötődő nevelés harmadik alappillére pedig a hordozás, azaz testközelben tartás. Erről írtam már, és még fogok is, mert nem lehet eléggé hangsúlyozni a fontosságát. Tehát a baba nem a játszószőnyegen vagy a pihenőszékben (ez két olyan dolog, ami nem kell neked amúgy) van, hanem a szülőjére kötve, eleinte rugalmas kendőben, később karikás vagy szövött kendőben, vagy formázott hordozóeszközben, ami a gerincének megfelelőbb.
A hordozás előnyeiről számtalan adás szól a YouTube csatornámon, elég odakattintani, de azért összeszedek nektek párat. Elsőként fontos kiemelni, hogy a baba sokkal komfortosabban érzi magát, ha hallja a szülő szívverését, lélegzetét. Akár el is aludhat, de van, hogy amúgy meg csak nézelődik és ismerkedik a világgal.
Másodszor elmondhatom, hogy így könnyebb mellre tenni, és ez főleg az anyukák hordozása esetén valósul meg.
Harmadrészt pedig, sokkal harmonikusabb lesz a kapcsolata a világgal és a szüleivel is. Ez azért van, mert azt az alapvető szükségletét elégíti ki, hogy karnyújtásnyira van a szülőtől. Ugyanis a fejlődése közben is közel volt, neki a távolság növelése és végül az elszakadás még hosszú hónapokba, évekbe fog telni. Addig is ott a pompás lehetőség a babaillatot közvetlenül a közelben tartani, és szagolgatni. Ugyanis annál kevés jobb dolog jut eszembe.
A cikk az Elevit Complex forgalmazója, a Bayer Hungaria megbízásából készült.
MAN: LMR-CH-20210421-52