A szülésnél három kulcsfontosságú ember biztosan jelen van. Az orvos, aki a döntéseket hozza, és a felelősséget vállalja, hogy te és a gyermeked is egészségesen kerüljetek ki a szülőszobáról; az általad választott segítő, aki kísér téged, és erőt ad a jelenléte; valamint a szülésznő, aki kicsit minden egy személyben. Az első terhességemnél még csak az orvos személye körül forogtak a gondolataim, de a másodiknál már nem volt kérdés, hogy szülésznőt is fogok választani. Karsai Judit beszámolója következik.
Az első babával még nem nagyon voltam képben, hogy valójában mennyire fontos a szülésznő szerepe egy élettani vajúdás és szülés esetén. Azt gondoltam, hogy ő igazából csak az orvos “segédje”, valamilyen misztikus figura, aki rohangál vajúdótól vajúdóig, és fogja a kezüket. Nagyobbat nem is tévedhettem volna.
A szülésznő jelentősége akkor tudatosult bennem igazán, mikor felfogtam, hogy az orvosom a vajúdás alatt rám sem néz. Egyszerűen nem jelent meg ez idő alatt a szülőszobában. Nem erre számítottam, hiszen maximálisan megbíztam benne. Fel sem merült az bennem, hogy szinte cserbenhagy ebben a kiszolgáltatott, idegen helyzetben. Vártam, hogy bejöjjön hozzám személyesen tájékozódni, vagy lelket önteni belém, netán a férjembe, vagy megnyugtatni, hogy minden rendben zajlik. Nem így történt, én pedig azt hittem, hogy teljesen magamra vagyok hagyva.
Pedig dehogy voltam. Az ügyeletes szülésznő nagyon fiatal volt. Soha nem gondoltam, hogy egy törékeny fiatal lány látványától halálra fogok egyszer rémülni, de ez történt. A félelem meg nem éppen a fájdalomcsillapító hatásáról híres.
Ez a fiatal lány viszont olyan sugárzó erővel és teljes odafordulással kísért engem, hogy pár órán belül minden kétségemet eloszlatta, és bízni kezdtem benne. Valahogy zsigerből tudta, hogyan szóljon hozzám, úgy, hogy meg is értsem, amit akar mondani, amikor készülök megzuhanni, és mindig volt egy jó szava, tanácsa, egy kapaszkodója. Nézte az összehúzódásokat, a szívhangot, tájékoztatott a következő lépésről, és felkínált lehetőségeket, pózokat, amiket kipróbálhattam a vajúdás alatt. A férjemmel is foglalkozott. Neki abban próbált meg segíteni, hogy hogyan tud még hatékonyabban támogatni engem. A kitolásnál pedig végig az ő hangja és jelenléte jelentette számomra a kapcsolatot a külvilággal. Az orvosom csak a legvégén jelent meg a babát “elkapni”, engem meg összevarrni.
A második szülésemnél természetesen másik orvost választottam, és rögtön a 12. hét után rátaláltam Évára, a világ legjobb szülésznőjére.
Hamar összeállt a kép, mert őt az orvosom ajánlotta. Nagyon megnyugtató volt, hogy ők ketten jól ismerik egymást, és szeretnek együtt dolgozni. Évával többször is találkoztunk a terhesség alatt, így volt lehetőségünk megbeszélni az igényeimet, a lehetséges fájdalomcsillapítást, a gátvédelmet, a szülés megindulásának jeleit, a kórházi csomagot. Jól felkészített mindenre, de mivel a szülés egy számomra ismeretlen intézményben zajlott, így újra végigcsináltuk a szülésfelkészítő tanfolyamot itt is, hogy még jobban megismerjük a helyi szokásokat. Most már azzal is tisztában voltam, hogy minden kórházban kicsit mások a szabályok. Sőt, itt el is mondták, hogy nagy önállóságot kapnak a szülésznők, és az egészséges vajúdást és szülést ők fogják kísérni. Orvos akkor jön, ha a szülésznő megállapítja, hogy valami gond van, és segítség kell. Ilyen tálalásban simán el tudtam fogadni a dolgokat, és örömmel bíztam magam Évára.
Volt pár dolog, ami engem nagyon foglalkoztatott. A háborítatlanság kérdése – már amennyire ez lehetséges majd a szülés folyamán.
Ezt persze még Éva sem tudta garantálni, de rengeteg kérdést tett fel. Például, hogy nekem pontosan mit is jelent a háborítatlan szülés? Nem szeretnék semmilyen körülmények között például burokrepesztést, vagy oxitocint? Beöntés, borotválás? A szülés alatti vizsgálatokról mit gondolok? Lassan körvonalazódott bennem az a kép, hogy én nem szeretnék orvosi kérdésekben dönteni, nem vagyok ilyen típus. Bízom benne is, és az orvosban is. A háborítatlanságot inkább a meghitt szeretetteljes közegben, a szabad mozgásban, és a békés aranyórában látom, még ha ez nem is fedi le pontosan a fogalmat. Hát igen, sok információ, és sok jó kérdés kell ahhoz, hogy rájöjjünk, mit is szeretnénk!
A gátvédelem igénye is felmerült bennem, amire már otthon megpróbáltam olajokkal felkészülni. Illetve van egy elég komoly gerincferdülésem, ami az első szülésnél is picit macerás volt, de megnyugtatott Éva, hogy most is minden rendben lesz.
Mikor beindult a szülés, akkor neki kellett szólni, ő pedig értesítette az orvosomat. A szülőszobán jó hangulat volt, kellemes félhomály, nem voltam feleslegesen ágyhoz parancsolva, zuhanyoztam párszor, nagy labdának dőlve ácsorogtam, beszélgettünk a férjemmel. Rendszeres időközönként jelent meg Éva és az orvosom. Teltek az órák.
Mikor már nagyon felerősödtek a fájások, akkor Éva már nem nagyon ment ki, és néha hosszú percekre az orvos is leült szobában, és csendben figyelt, vagy halkan feltett pár kérdést a férjemnek. Mindenki tiszteletben tartott engem is és a helyzetet is. Jól esett, hogy senki sem csacsog felettem, vagy szürcsöli a kávéját. Bár remélem, ez sehol máshol sem történik meg.
Éva valahogy mindig addig “forgatott”, amíg megtaláltuk a legjobb testhelyzeteket, masszírozta a hátamat, lelket öntött belém, és tájékoztatta az orvost.
A kitolás persze most sem volt kellemes, a gerincferdülésem miatt egy kissé különös pózt javasoltak, de a gátvédelem még így is meg tudott valósulni. Tényleg mindent elmondtak közben. Hova tegyem a lábam és miért, hol támasztanak meg, hogyan lélegezzek. A legvégén pedig most is a szülésznő határozott biztatása és a közös ritmusunk gyűjtött össze minden mozgosítható erőt bennem. Gyönyörű szülésem volt, és ez nagyban Éván múlt.
Szülés utáni napokban Éva többször bejött hozzám, megoszthattam vele az élményeket, de a kórházból való távozás utáni hetekben is elérhető volt. Szükségem is volt rá, mert megijedtem a vérzésem mennyiségétől, illetve még egyszer megkerestem mellgyulladás miatt. Ő adott kontaktot további vizsgálatokra.
Jó szívvel gondolok azóta is rá, a szülésre, és az egész meghitt közegre a szülőszobán. Azóta pedig bárki megkérdez, mindig elmondom, hogy egy jól haladó szülésnél a szülésznő a kulcsa mindennek. Nagyon jó, hogy van orvos, aki a biztonsági hálót jelenti, de mégsem ő lesz az, aki a szó legnemesebb értelmében a testével-lelkével, minden rezdülésedet figyelve végigkísér téged ezen az úton.
A cikk az Elevit Complex forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megbízásából készült.
LMR-CH-20210601-03.