A téma érzékenysége miatt vendégszerzőnk és párja nevét megváltoztattuk.
Az Elevit Complex készítmények nem alkalmasak a meddőség kezelésére vagy a fogantatás közvetlen elősegítésére.
Itt kellene bemutatkoznom, hogy ki vagyok, és miről fogok írni nektek, úgyhogy az amerikai filmek AA meetingjenek bemutatkozásaihoz hasonlóan röviden:
Tamara vagyok, 40 éves, házas, gyermektelen és meddő.
Nem mintha manapság elsősorban így definiálnám magam, de az életemnek ezt a sarokpontját fogom megosztani, és néhányan valószínűleg reflexből visszaköszöntetek nekem fejben – akárcsak az amerikai filmekben – hiszen ha nem is Ti, de egy barátnőtök, vagy valaki a családban ugyanebben a cipőben jár.
Valahol mélyen mindig is tudtam, hogy nem lesz könnyű a gyermekvállalás, ha egyszer arra kerül a sor. Az én életemben is volt fiatal felnőttként 1-2 pánikolós alkalom, mert nem figyeltünk, vagy kilyukadt az óvszer, és akkoriban még nem volt olyan egyszerű esemény utáni tablettához jutni, de végül mindig „megúsztam”.
Az nem volt kérdés sosem, hogy akarok-e gyereket, de elég későn jött az a kapcsolat, ahol mindketten egyszerre éreztük, hogy oké, csináljuk.
34 voltam, Krisztián pedig 30, amikor megismerkedtünk egy társkereső oldalon. Gyorsan komollyá vált a dolog, pár hónap után együtt éltünk, szereztünk egy közös macskát, 1 év múlva – 2015-ben – pedig már a saját lakásunkat újítottuk fel. Ekkor már egyáltalán nem védekeztünk, a baba viszont nem kopogtatott.
Helyette jött egy stresszesebb időszak, vele pedig a hirtelen hízás, a libidó-problémák, ingerlékenység, ciklusgondok, és megkezdődött a kálváriám az orvosokkal.
Naivan SZTK-s nőgyógyásszal kezdtem, ahol minden bajomra a 60 körüli, erősen elhízott doktorbácsi közölte, hogy nem kell annyit enni, fogyjak le és minden megoldódik, paleo étrend lesz szerinte a megfejtés. Köszönöm a segítőkészséget és kedvességet, végül is nem elég megterhelő a nőknek a nőgyógyászati vizsgálat enélkül is…
Nem értette, – vagy leginkább csak nem érdekelte – hogy éppen az a gond, hogy a levegővételtől is hízok.
A rákszűrést azért megcsinálta, a hormonlabort viszont, amit kértem, nem írta ki.
Elkezdtem magánpraxisokat nézegetni, és hirtelen mindenkinek volt egy javaslata „gyerekcsinálós” orvosra, egyet többen is ajánlottak, hogy húúú, ő azonnal megoldotta a gondot, és már úton a baba. De mielőtt időpontot szerezhettem volna hozzá, megjött a rákszűrés eredménye, ami kétes lett. Így 2015 decemberében a StarWars premier helyett nőgyógyászati műtétre mentem. Ott is megkaptam persze, hogy hát… „ha gyereket szeretnénk, fogyni kellene.”
Sosem értettem, miért beszél sok orvos többes szám első személyben, mintha én éppen ő vele akarnék jelen esetben gyereket?!
2016 januárját már negatív rákszűréssel és méhnyakpolip-mentesen kezdtem. A műtétet végző orvos nagyon kedvesen elmondta, hogy szerinte mi az ok: PCOS, IR és a női hormonrendszer felborulása. De ő tenni csak annyit tehet, hogy ráírja a zárójelentésemre, a nőgyógyászom kell, hogy kezelje.
Ezzel már a magánorvoshoz mentem, akihez márciusra kaptam időpontot. És az első találkozásunkkor sírtam.
Igen, 35 évesen sírtam a nőgyógyásznál, akivel életemben először találkoztam, mert azt mondta, hogy látja, mi a gond, és tudja, hogy mit kell tenni! Semmi mást nem éreztem, csak megkönnyebbülést, amiért nem hibáztatással szembesültem, hanem megértéssel. Nem ez kellene, hogy normális legyen minden orvosnál? Miért kell ezért komoly összegeket kifizetni?
Áprilisban találkoztam először az endokrinológus hölggyel, akihez a nődoki küldött, és elkezdtük feltérképezni a gondokat. A zárójelentésemre írtakból minden stimmelt, jött még hozzá egy pajzsmirigy alulműködés, ami így együtt erősen nehezítette a teherbeesést. Ő volt az első orvos, aki a szemembe mondta, hogy tudja milyen nehéz az, hogy a testem ellenem dolgozik, és hogy nem az én hibám. Hoztam rossz döntéseket én is, nem vitás, de nem vagyok hibás abban, hogy így alakult.
Azt a döntést viszont közösen hoztuk, hogy mielőtt nagyobb erővel a gyerekvállalásra koncentrálunk, a szervezetem működését helyre kell billenteni. Jöhet a diéta, mozgás, és a gyógyszerek is.
Közben engem eljegyeztek, és megszületett barátnőm kislánya. Hirtelen „mindenki” terhes volt körülöttünk, az agyam legalábbis tett róla, hogy csak ezt vegyem észre, hogy így érezhessek. A terhessége bejelentése is egyszerre volt arculcsapás és hatalmas öröm, és később minden egyes találkozás is. Kimerítő fájdalmat érezni valami miatt, amire vágysz és nincs, és közben szeretni is a barátnődet, és aktívan részt venni az életeben, úgy, hogy neki mindez megvan.
Nagyjából normális pajzsmirigy-, inzulin-, és cukorértékekkel, valamennyi fogyás után, a 2017-es év eleji rákszűrésen említettem meg ismét a jó fej nődokinak, hogy jöhetne már az a gyerek, ami nehéz lesz a hagyományos módon, mert a ciklusom még mindig rendszertelen.
Szerencsére támogatta az ötletet, még azt is elmondta, hogy a terhesség közben megváltozó hormonok segíthetnek kicsit helyre billenteni a hormonháztatás működését, szóval igazán hasznos is lenne!
Belevágtunk a külső beavatkozás nélküli, gyógyszeres segítséggel zajló próbálkozásba! Igen, pont olyan romantikus, mint ahogy hangzik: szex utasításra.
Drasztikusnak tűnik, de a lényege az, hogy gyógyszerrel rásegítünk a peteérésre, majd a tüszőrepedésre – ovuláció -, mindezt orvosi ellenőrzéssel és időzítéssel, és akkor jöhet a szex, ha az orvos is jóváhagyta.
2017 márciusában kezdtük az első kört, és adtuk át a kontrollt a dokiknak. Gyógyszerrel meghoztuk a menzeszem, majd peteérést segítő gyógyszereket szedtem, ami miatt a ciklus 10. napjától 2 naponta tüszőmérésre kellett mennem. Ilyenkor ultrahangon megnézik, hogy a melyik oldalon, hány és mekkora tüsző látható, és nyomon követik az érés, növekedés folyamatát. Amikor elérte a megfelelő méretet, a megadott időpontban beadtam a tüszőrepesztő injekciót, aminek hatására 36 óra múlva bekövetkezett a peteérés.
Mivel a spermium 72 órán át életképes, a petesejt pedig 48, így a tüszőrepesztő után, majd 2 nap múlva ismét mehet a szex, és drukkolunk, hogy az útjaik keresztezzék egymást!
És jöhetnek a házi praktikák, mint a „figyelj a gravitációra”, azaz a pasi legyen felül, és ha lehet, még maradj is fekve az aktus után, segítsük azokat a „katonákat” célba érni!
Tegyél párnát a feneked alá, hogy megmutassuk a vonulás útját nekik, de a legjobb, ha szex után egy kicsit gyertyaállásban vagy, hátha gyorsabban huppannak a célba!
Ez utóbbit mondjuk kihagytam, de így is többször tűnt a szex kabaré előadásnak, mint élvezetesnek.
4 hónap sikertelenség után egyre kevesebb mókát találtunk a folyamatban, élvezetet pedig még kevésbé.
Belefáradtunk a sikertelenségbe, én leginkább abba, hogy hónapról hónapra többen állnak a lábam között, mint előtte valaha, hiába indultunk neki minden hónapban teljes bizonyossággal, hogy na, majd most! Végül abbahagytuk a gyógyszeres rásegítést. Kellett egy kis szünet, egy kis pihenés testileg és érzelmileg is.
Visszatért a rendszertelen menzesz, én pedig az orvosomhoz, aki cisztát talált a petefészkemben – talán a korábban bekapkodott bogyóknak hála, ki tudja – ez akadályozta a ciklusomat. Javaslatára egy utolsó gyógyszeres hónapot csináltunk, ami segít kitisztítani a petefészkemet, és mivel eltelt 2 év, elkezdett minket a komolyabb rásegítés felé terelni, aminek az első lépése egy petevezeték átjárhatósági nekem, és egy spermakép a páromnak.
2017 szeptemberében Hycosy vizsgálattal – ultrahangos vizsgálat közben steril sóoldattal feltöltik a méh üregét, és figyelik, hogy hogyan tud távozni a folyadék – megállapították, hogy a bal oldali petevezetőm el van záródva. Ezt a vizsgálat közbeni fájdalomból én is tudtam.
Krisztiánnak pedig minden férfi rémálma vált valóra: urológiára kell menni, mégpedig spermavizsgálati eredménnyel a kézben. Be volt feszülve az egész helyzettől, ami nem bizonyult alaptalannak sajnos. Alacsony spermaszám, aminek lehet oka a mintaadás előtti para, mert fizikai akadályt nem találtak.
Sajnos az októberi kontroll már ellentétes eredményt adott, és egy herevisszeret találtak nála. Kicsit nevetgéltünk, hogy szép kis nyomi páros vagyunk, de decemberben önként és hősiesen feküdt kés alá, és műttette meg magát. Ez azonban fél évvel tovább tolta a következő lépést, annyi időt kell adni a változásnak, hogy elkezdhessük az inszeminációt. A java persze csak ezután jött… folytatása következik!
Az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt Magyarországon a meddő párok száma, jelenleg 150 ezer körüli érintettről beszélhetünk. Gyakran a meddőségi vizsgálatokba a mai napig nem vonják be a férfiakat, természetesnek veszik, hogy a gond a nőnél van. Ez olyannyira nem helytálló, hogy 2019-es adatok szerint 40%-os arányban a férfiaknál található problémák vezetnek gyermektelenséghez.
Ha gyermekvállalásban gondolkoztok, ne feledjétek, hogy a szex 2 emberes élvezet, de a gyermek létrehozásán túl a felnevelése – annak minden szépségével és nehézségével is 2 félre hárul.
Az Elevit Complex 1-ben található cink szerepet játszik a normál termékenység és szaporodás fenntartásában valamint – a kalciummal és a vassal együtt – a sejtosztódásban.
A cikk az Elevit Complex termékek forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.
LMR-CH-20210615-51