Bezár
Szivárványcsaládok

Szivárványcsaládok

Forr a magyar sajtó és a közösségi média a nemrégiben megszavazott, pedofiltörvény vagy homofób törvény néven elhíresült jogszabálytól. A forrongás oka, hogy a nagy egyetértésben kidolgozott pedofilellenes törvény szövegébe az utolsó pillanatban került be egy olyan módosítás, amelyet sokan sokféleképp értelmeznek. Engem aggodalommal tölt el: úgy érzem, megbélyegez egyes embercsoportokat, megnehezíti az amúgy sem könnyű helyzetüket – és óhatatlanul arra gondolok, ki lesz a következő? Kecskés Tímea gondolatai következnek.

Nem is olyan régen hasonló hitvitáknak lehettünk tanúi, amelyek az örökbefogadás, illetve az Alaptörvény módosítása kapcsán merültek fel. Magyarországon ennek értelmében a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti, a család pedig ezen, vagy ellentétes nemű emberek kapcsolatán és gyermekvállalásán alapul. A legtöbben meg is felelünk ennek a meghatározásnak – de itt is van olyan kisebbség, amely kimarad a definícióból, és amelyet így a mindennapokban is hátrány ér.

Én magam szép, kerek, hagyományos családban nőttem fel, apukám és anyukám immár 45 éve házasok, két testvérem van. Egyértelmű volt számomra, hogy hasonló mintát fogok követni, de aztán az élet és a saját döntéseim máshogy hozták. Az én családom leginkább a mozaikcsalád vagy patchwork család szóval írható le. Voltam házas, elvált és gyermekét egyedül nevelő is, most pedig jó néhány éve a párommal együtt neveljük két közös kisfiunk mellett az én korábbi kapcsolatomból származó nagyfiamat. Neki az apukájánál még két kishúga is született, tehát a paletta igen színes. Már ezt is magyarázni kell sokszor: ki kinek a kije, és miért szerepel ennyi különböző név a postaládán. Pedig nálunk az apa férfi, az anya nő, a mindennapokban senki nem vonja kétségbe, hogy család vagyunk.

Gyerekeim kiskorában az egyik kedvenc könyvünk volt a Boribon és a hét lufi. Örömmel skandálták: a piros, a narancs, a sárga, a zöld, a világoskék, a sötétkék, no meg a lila! A végét hangosan kiabáltuk – így tanulták meg a szivárvány színeit. A mese végére Boribon lufijai elfogynak és még az eső is elered, de aztán felragyog a szivárvány, és boldogan fedezzük fel, hogy ott is megtalálható az összes szín.

És nem csupán ott, hanem az életben is. Az emberek sokfélék, sokszínűek, nincs egyetlen érvényes igazság abban sem, hogy milyenek vagyunk, és abban sem, hogy milyen kapcsolatban, milyen családban élünk. Ha csak a házasságon alapuló vagy egy férfi, egy nő és gyerekek közösségére épülő kapcsolatrendszert nevezzük családnak, akkor mi a két különböző kapcsolatból származó gyerekeinkkel mi vagyunk? Mi voltam én, amikor egyedül neveltem az első kisfiamat? És mi az örökbefogadott vagy saját gyermekét szeretetben nevelő meleg pár? Szerintem ők is család.

A Szivárványcsaládokért Alapítvány honlapja szerint a házasság és a család több ezer éve változó fogalmak, és a két különböző nemű szülőből és gyermekeikből álló modell mellett másfajta családok is léteznek. Például az azonos nemű párok, akiknek több lehetőségük van a gyermekvállalásra. A pár egyik tagja fogadhat örökbe gyermeket egyedülállóként, vagy nevelhetik együtt egyikük korábbi kapcsolatából származó gyermekét. Leszbikus párok egyik tagjának mesterséges megtermékenyítéssel születhet saját gyermeke. Mindezen lehetőségeket azonban a jog megnehezíti a meleg párok számára. A mesterséges megtermékenyítésre olyan korlátozások vonatkoznak, amelyek szinte lehetetlenné teszik azt egynemű párok részére. Örökbefogadás esetén pedig a gyermeket ugyanúgy szerető, nevelő másik fél nem fogadhatja örökbe a közös gyermeket, akinek így sérülnek az érdekei, hiszen csak egy szülő gyakorolhatja a szülői jogokat. Az egyedülállók örökbe fogadását tavaly még jobban szigorították: csak bizonyos „különös méltánylást érdemlő esetekben” és miniszteri döntés alapján ítélik erre alkalmasnak őket.

Azt hihetjük, a probléma marginális, hiszen a szigorítás előtt évi 2-3 gyerek került szivárványcsaládokhoz, és nagyjából 70 egyedülálló szülőkhöz. Eközben azonban 2017-ben a majdnem kétezer örökbe fogadható gyermeknek csak a fele került családba abban az évben. Ki tudja, ha megengedőbb a jogszabályi háttér, vajon mennyinek sikerülne megérkeznie biztonságba, szerető szülőkhöz?

Nagyon sok mindenről lehet beszélgetni a témában – milyen jó lenne indulatok nélkül, érveket ütköztetve és meghallgatva tenni ezt! Tájékozódni szerencsére már van mód érintettektől is: találhattok olyan cikkeket és videókat, amelyben a legkülönbözőbb családok mutatkoznak be. Nem célom ítéletet hozni arról, melyik család jó vagy kevésbé jó, épp azért, mert mindegyik más és más. Amiben biztos vagyok, az az, hogy attól biztosan nem sérülünk, ha több tudást szerzünk, több szempontot ismerünk meg, nyitottan állunk másokhoz. Tegyétek ti is ezt kommentben, beszélgessünk a témáról!

A cikk az Elevit Complex forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megbízásából készült.

LMR-CH-20210702-27

Bezár