Mi a szerepe a szülésznőnek?
A szülésznő diplomás egészségügyi szakember, aki megtanulta az egészséges állapotos nők gondozását és a komplikációmentes szülés levezetését. Feladata, hogy világra segítse gyermekedet. Nincs még egy olyan személy a földön, aki olyan jól ismerné a kismamák minden rezdülését, mint ő. Karsai Judit, a Cukimamik bloggere mesél a szülésznő szerepéről és fontosságáról.
Minden kórháznak saját szabályai vannak: intézménye válogatja, hogy van-e lehetőség szülésznőt fogadni. Erről már a terhességed korai szakaszában érdemes elgondolkodni, és mérlegelni, hogy szeretnél-e szülésznőt fogadni, vagy a szülésedkor jelen lévő ügyeletes szakemberre bízod magad. Egy biztos: többé-kevésbé ugyanarra a segítségnyújtásra számíthatsz.
A szülésznőt úgy képzeld el, mint az orvos „jobb kezét”. Támogatja az orvos munkáját, de nem helyettesíti őt. A szülésznő jelen lesz a szülésed előtt, alatt, és utána is számíthatsz a segítségére.
Szülés előtt
A szülészetre beérve a szülésznő az, aki a „házigazda” szerepébe bújva azonnal a szárnyai alá vesz. Emlékszem, felvette az adataimat, a férjemet útbaigazította, megbeszélte vele a további forgatókönyvet (vagyis mi lesz a feladata, mit készítsen elő a kórházi csomagomból). Ezt követően megmérte a vérnyomásomat, megnézte a pulzusomat, CTG-re rakott (ez az eszköz mutatja a baba szívverését és méhösszehúzódások gyakoriságát). A CTG-től nem kell félni, nem fájdalmas, és veszélyt sem jelent a babának. A CTG kb. 20 percig tartott, addig jót beszélgettem a mellettem fekvő kismamával. A szülésznőmmel egyeztettük a szüléssel kapcsolatos teendőket, kitapintotta a kisbaba elhelyezkedését, meghallgatta a szívhangját és ellenőrizte, milyen ütemben tágulok. Ezután átsétáltunk a szülőszobába…
Szülés közben
Ahogy a szülés beindul, a szülésznő ott terem melletted, és akár gyorsan „kipottyan” a baba, akár több órás szülésen mész keresztül, nem mozdul mellőled. Előzetesen talán azt gondolod – amennyiben apás szülés van tervben –, hogy a férjed lesz a legnagyobb támaszod. A szülésznő személye nála sokkal jelentősebb. „Érez” téged, a szakmai kompetenciája és az empátiája egy olyan képességet hoz létre, amely együttesen segíti a szülést, gyermeked világra jöttét. Az orvosom nem végig volt bent a szülésnél: néha bekukkantott, a szülésznőm elmondta neki, mi újság „lent” és már ment is a dolgára. Emlékszem, hogy szülés közben a szülésznőm, amikor úgy látta, hogy beszélgetésre van szükségem, fogta a kezem, s nyugtatói szavai a fájásról is elvonták a figyelmem (már amennyire lehetett). Azt is fel tudom idézni, hogy a fáradtság szikráját sem láttam rajta, annak ellenére, hogy már 48 órája ébren volt. Elvégezte a piszkos munkát (beöntés), majd zuhany alá dugott, megmosdatott, fogta a kezem a labdán ülve… A könnyeimet törölte, lelket öntött belém, amikor úgy éreztem, nem bírom tovább. Végül, amint a kislányom előbújt, ő volt az első, aki a karjában tartva őt, gratulált nekem: „Látod, megcsináltad, gyönyörű, egészséges kislányotok született!” Én pedig nem tudom, hogy kimondtam-e vagy sem, de úgy gondoltam, nagy szerepe volt ebben neki is.
Szülés után
Szülés után a szülőszobában még euforikus érzések közepette a kisbabám, a férjem és én – és persze a szülésznőm – szuper kis csapatot alkottunk. Míg mi el voltunk foglalva a babánkkal, ő észrevétlenül tette a dolgát körülöttünk.
A szülés utáni, kórházban töltött napokban sem hagyott magamra, minden nap benézett hozzám: lendületesen, az energiától kicsattanva, fülig érő szájjal jött, hogy megnézzen engem és a babámat. Ha kellett, „összerakott”, ha szükség volt rá, segített a szoptatásban, és általánosságban felkészített az anyaság első heteire. Minden kérdésemre készségesen válaszolt.
Elmesélek végezetül egy személyes kis történetet: Az első szülésem után, amikor a kislányomat boldogan a karomban tartottam, szembesültem azzal, hogy ez a bébi úgy is tud sírni, hogy (tudtommal) minden rendben van vele. Friss pelus volt rajta, megetettem, fogtam őt a kezemben. És ő csak sírt és sírt… Odáig jutottunk, hogy már én is sírtam, és a kezdeti anyai lelkesedés után egyre inkább behúzott az elkeseredés, a bizonytalanság és a tehetetlenség érzése. Nagyon szégyelltem ezt az érzést. „Még csak egy napja szültem, és már ilyen rossz anya lennék, hogy nem tudom megvigasztalni a gyermekem” – gondoltam. Meg sem kellett szólalnom, amikor a szülésznőm bekopogott hozzám. Észrevette, hogy valami nincs rendben. Zokogva mondtam el, hogy mit érzek belülről, amire ő megfogta a vállamat, a szemembe nézett, és annyit tanácsolt: „Most felöltözöl és lemész sétálni egyet az udvarra. Született egy csodálatos gyermeked, de te még ugyanaz vagy, aki voltál. Senki sem úgy kezdte, hogy egyből megszületett volna benne az anya. Az anyaságba bele fogsz jönni, ez egy életen át tartó tanulás…”
Én is csak ezt tudom Neked és minden leendő édesanyának tanácsolni! Nagyon sokat köszönhetek a szülésznőmnek: nélküle most talán nem ott tartanék az anyaságban, ahol tartok…
A cikk az Elevit Complex forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.
L.HU.MKT.CC.18.08.2020.2360