…mindig megállapítjuk, hogy kevés ez az egyetlen nap arra, hogy az anyukákat úgy igazán megünnepeljük.
Hiszen ők azok, akik talán már kislánykorukban ábrándoznak rólunk, kamaszként próbálgatják a neveinket, fiatal felnőttként tervezgetik a jöttünket, egyszóval már a fogantatásunkat megelőzően is évek óta feltétel nélküli szeretettel várják érkezésünket.
Aztán hetek, hónapok vagy akár évek tervezgetését követően végre felvillan a jel: 9 hónapon belül itt vagyunk! Édesanyánk készen áll rá, hogy bármi is történjék és bármilyen áldozatot is kell, hogy meghozzon értünk, a tervek szerint 40 héten át a testében, a testéből tápláljon bennünket. 9 hónap, 3 trimeszter, 40 hét, több mint 250 nap, több mint 6200 óra, mely változatos nehézségi fokozatokban zajlik.
Az érkezésünket övező előkészületek pedig csak a jéghegy csúcsa. A születésünket akár egy teljes napig tartó fájdalmas vajódás is megelőzheti, amikor pedig a világra jövünk, indulhat az igazi „buli”.
Életünk első hónapjaiban az édesanyánk az egyes számú személy, akire számítunk. Hogy ölel, táplál, védelmez bennünket, hogy tanít, ösztönöz, segít minket, hogy felkészít arra, hogyan viszonyuljunk másokhoz.
Következhet több évnyi, szinte véget nem érő aggódás, de mellette legalább ugyanennyi öröm, büszkeség és hála. Jöhet két füllel ezernyi meghallgatott kérdés, milliónyi megértő válasz, kamaszkorunkra pedig az iskolaéveink összes napjának reggelén elkészített szendvics mellett tengernyi türelem és tolerancia is.
Az anyukánk – bármi is történjék – mindig az a személy lesz, aki önmagánál is jobban szeret minket.
Nem is nagyon lehet szavakba vagy számokba önteni mindazt, amit neki köszönhetünk, anyák napja alkalmából mégis megpróbáltunk néhány mókás és elgondolkodtató adatot infografikára vetni, ami leginkább arra hivatott, hogy egy kis vidámságot csempésszen a napjukba anyák napján.
Ne felejtsd el Te sem felköszönteni anyukádat május első vasárnapján, és köszönetet mondani neki mindazért, amit érted tett az elmúlt évtizedekben!
