A „terhesvitamin nagy baba” keresőkifejezésre kb. 28 000 magyar nyelvű találatot ad a
Google, szinte minden népszerűbb kismamafórum felbukkan. A téma tehát, úgy tűnik,
igencsak foglalkoztatja a gyermeket tervező vagy váró nőket és/vagy párjaikat.
Szokták például a B-vitamincsalád egyes tagjait okolni a megnövekedett étvágyért és az
emiatt nagyobbra növő magzatért.
Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy maga az étvágy, az éhség- és a
jóllakottságérzet is egy olyan összetett, lelki, hormonális és idegrendszeri folyamat eredője,
amiből nem lehet egyetlen „felelőst” kiragadni. Ugyanígy az egyes vitaminoknak bizonyos
tápanyaglebontó vagy -felépítő anyagcsere-folyamatokra gyakorolt hatását sem lehet külön
értelmezni: ezek komplex, egymást oda-vissza befolyásoló biokémiai folyamatok, egy adott
vitamin közülük többen is részt vesz, ráadásul a terhesvitaminokkal egyszerre többféle
vitamint, ásványi anyagot is beviszünk.
Alapvetően a baba fejlődését az anya életmódja, táplálkozása és egészségi állapota
határozza meg.
Lássuk, milyen eredményekre jutottak azok a vizsgálatok, amik a terhesvitamin-fogyasztás
hatásait vizsgálták – ezek jellemzően a terhesség kimenetelére (ide értve a születési súlyt), a
magzati fejlődési rendellenességekre, az anya egészségi állapotára (pl. vérszegénység)
fókuszáltak.
A terhesvitaminok úttörője, a folsavhiány és bizonyos fejlődési rendellenességek
kapcsolatának felismerője dr. Czeizel Endre volt. Ő munkatársaival közel 5000 terhesség
adatait elemezte 1984-1992 között. Véletlen besorolás alapján az anyák egyik csoportja
naponta 1 tabletta folsavat és vasat is tartalmazó multivitamin-készítményt (MV; egyébként
az Elevit akkor piacon lévő változata) kapott, a másik csoport pedig egy csak nyomelemekből
(réz, mangán, cink) és C-vitaminból összeállított tablettát (NY). Arra jutottak, hogy sem az
anyák terhességi súlygyarapodása sem a babák születési súlya nem különbözött lényegesen a
két csoportban. Czeizelék később visszamenőleges adatgyűjtést is folytattak olyan nők körében, akiknek első babája az 1980-1996 közötti időszakban született.
A 14 000 főtől származó adatok forrásai a KSH élveszületési statisztika, a kórházi
zárójelentések, a terhességi könyv valamint egy kérdőív voltak. Megerősítést nyert a korábbi
eredmény: a multivitamin-készítményt szedők babáinak átlagos születési súlya mindössze 74
grammal volt magasabb, mint azoké a babáké, akiknek édesanyja semmilyen kiegészítő
mikrotápanyag-pótlást nem folytatott. És ez az alig másfél zsemlényi többletsúly sem
billentette a „multivitamin-babákat” az óriásbébi kategóriába, hiszen átlagosan 3341 grammal
jöttek a világra. Az elmúlt 10 évben a terhesség alatti tápanyagbevitel hatásainak vizsgálatát
már a csecsemőkori súlygyarapodásra is kiterjesztették. Az USA-beli „The Healthy Start
Study”-ban 1410 nő vett részt 2009-2014 között. Ennek keretében 626 baba-mama párt
tudtak a fogantatás körüli időszaktól a babák 5 hónapos koráig követni. Az összefüggések
modellezéskor figyelembe vették az anya korát, etnikumát, iskolai végzettségét, anyagi
helyzetét, terhesség előtti testtömegindexét, terhesség alatti kalóriabevitelét, dohányzását,
hízását, a baba nemét, hogy hányadik hétre született és hogy kizárólag anyatejjel táplálták-e.
Kiderült: mindezeket számításba véve sincs összefüggés az anya multivitamin-fogyasztása és
baba születési súlya valamint testzsírszázaléka között. Sőt: a terhesvitamin-szedés
rendszeressége (hány olyan hét volt, amikor naponta fogyasztott) éppen a baba
testzsírszázalékának lassabb növekedésével mutatott összefüggést a méhen kívüli élet első 5
hónapjában.
Ugyanebben a vizsgálatban egy másik elemzésből az is kiderült, hogy azoknak az
újszülötteknek magasabb a testzsírszázaléka, akiknek az édesanyja kevésbé egészségesen
táplálkozott a terhesség alatt (pl. kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát
evett).
A munkacsoport rávilágított arra is, hogy a zsírokkal és szénhidrátokkal feleslegben bevitt
anyai kalóriák nem a magzat testtömegét, hanem a testzsírszázalékát növelik elsősorban.
További elemzéseik szerint a baba születéskori súlya inkább az anya éhgyomri
vércukorszintjével és hemoglobin A1c szintjével (ez a vércukorszintre visszamenőleg utaló
laborérték) mutat összefüggést: a terhesség második felében mért magasabb anyai
vércukorszintekhez valamivel magasabb születési súlyok társultak. Az eddig ismertetett
eredmények mind fejlett országokban, jó táplálék-ellátottságot feltételezve születtek, és azt
mutatták, hogy a baba testtömege nem látja kárát a terhesvitaminok szedésének.
Mi a helyzet a fejlődő országokban, ahol komoly gondot jelent a hiányos táplálkozás és
következményesen alacsony születési súly? Úgy tűnik, hogy ennek elejét lehet venni
megfelelő mikrotápanyag-pótlással.
17 vizsgálat több mint 137 ezer résztvevőjének adatait összegezve arra jutottak, hogy a
folsavat és vasat is tartalmazó multivitamin készítményt szedő nők körében kevesebb baba
születik alacsony súllyal vagy marad el a méhen belüli fejlődésben. De igaznak bizonyult ez
egy olyan jóléti államban is, mint Dánia. Itt a fogantatás körüli időszakban – az azt megelőző
4 hét, majd a terhesség első 8 hete – való rendszeres multivitamin-szedés és az alacsony
születési súly rizikója közötti kapcsolatot vizsgálták több mint 35 ezer várandós bevonásával.
Rendszeres szedőnek azt tekintették, aki 6 hétből 4-6 héten át szedte az általa választott
készítményt.
Tudjuk, hogy már a babatervezés idején is fontos pl. a szervezet megfelelő folsavellátottságát
biztosítani, és itt kiderült: a fogantatás előtti beviteli szokásoktól függetlenül kevesebb kis
súlyú baba születik azoknak az anyáknak a körében, akik a teherbeesés után, az első
trimeszterben rendszeresen szednek terhesvitamint. Egyébként a dán nők nagyon tudatosak
ebben: 98,6%-uk nem állt le a mikrotápanyag-pótlással, ha egyszer elkezdte. Ebből is
okulhatunk és tartsuk észben: ha a baba nagyra nő odabent, azért ne a terhesvitamint
okoljuk!
Irodalomjegyzék
- Czeizel AE, Dudás I, Métneki J.: Pregnancy outcomes in a randomised controlled trial of
periconceptional multivitamin supplementation. Final report. Arch Gynecol Obstet.
1994;255(3):131-9 - Czeizel AE és mtsai: Possible association of folic acid supplementation during pregnancy
with reduction of preterm birth: a population-based study European Journal of Obstetrics &
Gynecology and Reproductive Biology 148 (2010) 135–140 - Sauder KA és mtsai: Exploring the association between maternal prenatal multivitamin use
and early infant growth: The Healthy Start Study Pediatr Obes. 2016 October ; 11(5): 434–
441 - Shapiro ALB és mtsai: Maternal diet quality in pregnancy and neonatal adiposity: The
Healthy Start Study Int J Obes (Lond). 2016 July ; 40(7): 1056–1062 - Crume T. és mtsai: Maternal dietary intake during pregnancy and offspring body
composition: The Healthy Start Study Am J Obstet Gynecol. 2016 November ; 215(5):
609.e1–609.e8 - Crume TL és mtsai: Maternal Fuels and Metabolic Measures During Pregnancy and
Neonatal Body Composition: The Healthy Start Study J Clin Endocrinol Metab 2015; 100:
1672–1680 - Haider BA, Bhutta ZA.: Multiple-micronutrient supplementation for women during
pregnancy. Cochrane Database of Systematic Reviews 2017, Issue 4. Art. No.: CD004905 - Catov JM és mtsai: Periconceptional multivitamin use and risk of preterm or small-forgestational-age births in the Danish National Birth Cohort Am J Clin Nutr 2011;94:906–12.
Az Elevit Complex 1 filmtabletta, az Elevit Complex 2, és az Elevit Complex 3 kapszula
étrend-kiegészítő készítmények. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott,
vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
Az összefoglalót az Elevit Complex forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. készítette.
Bayer Hungária Kft www.bayer.co.hu
MAN: LMR-CH-20210421-52