“A mi óvodánk zöld óvoda…” — kezdi a mesélést Kecskés Tímea, az egyboszorka.hu blog szerzője — “…az országban másik csaknem ezer intézménnyel együtt. Hogy mit is jelent ez? Az óvodák pályázaton nyerik el ezt a címet, ehhez különböző kritériumoknak kell megfelelniük. Ilyen például, hogy a pedagógiai programban legyenek kiemeltek azok az elvek, amelyek a fenntarthatóságot vezetik be a gyerekek életébe.”
A kicsik megtanulják, hogy a tárgyakat újra lehet használni, például a papír mindkét oldalára rajzolhatnak. Tudatos fogyasztásra nevelik a gyerekeket: egyszerű, természetes alapanyagú tárgyakat és játékokat használnak, kertészkednek, szelektíven gyűjtik a hulladékot, környezetkímélő anyagokat és energiát alkalmaznak. Nem hagyják ki a természetvédelem, a környezetvédelem témáját sem: a gyerekek megismerhetik a helyi természeti adottságokat, foglalkozhatnak faültetéssel, madárvédelemmel a környék jellemzőinek megfelelően. Az óvónők és óvóbácsik számára ez plusz képzést jelent, hiszen ahhoz, hogy a kicsiknek legyen mit továbbadni, nekik is bele kell tanulniuk a környezettudatos életmódba.
“Zöldóvodaság”
Nem tudom, nálatok hogy van, mi érezhető a „zöldóvodaságból” a családban. Nálunk néhány kiránduláson, programon, tematikus napon kívül bizony nem sokat tapasztaltunk mindebből. Van olyan szülő, aki nem is tartja fontosnak, számára elég az, amit a gyerek remélhetőleg megtanul az óvodában. Én viszont ezzel kapcsolatban is azt gondolom: amit tőlünk telik, azt meg kell tennünk a családban is. Ha ezzel ráerősítünk az óvoda nevelésére, az csak jó – de ha mi viszünk környezettudatos óvodásunkkal új színt a csoport életébe, az talán még jobb.
Mi például évekig elkeseredve figyeltük, hogy a szerdai gyümölcsnapokon mennyi műanyag zacskó halmozódik fel a csoportszoba előtt kitett kosarakban. A környékünkön a legtöbb óvodában bevált gyakorlat az, hogy heti egy napon mindenki visz néhány szem almát, egy marék cseresznyét, fél kiló szőlőt – mikor mi érik, mi van otthon. Ezt aztán a csoport szépen beosztja a hétre, így biztosan minden napra jut valami finomság. A szülők ezt általában kis zacskóban adják be a csoportszobába vagy teszik le az erre kijelölt helyre. A zacskó pedig vagy a szemétbe kerül, vagy halmozódik, hátha még jó lesz valamire.
Erre megoldásként mi indítványoztuk az egyik szülői értekezleten, hogy vezessük be a saját, többször használatos csomagolóanyagot a gyümölcsnapokra. A gyerekekkel együtt készítettünk egy tájékoztató táblát kartonból, amit kihelyeztünk a faliújságra és kértük, hogy – hiszen zöld óvoda vagyunk – ezentúl dobozban, kis kosárban, vászonzacskóban hozzák a családok a gyümölcsöt. Bementünk minden csoporthoz, és személyesen is megkértük őket erre. A rendszer beindult, hamarosan mindenki beépítette a gondolatot, és most már örömmel látjuk szerda reggelenként az oviba tartó családoknál ezeket az eszközöket.
Hulladékmentes rendezvények
A következő lépés volt azoknak a rendezvényeknek a hulladékmentesítése, ahol valamilyen lakoma is szerepel a programban. Ilyen a Márton-nap vagy az adventi együttlét, hogy csak a közelgőket említsem. Papírtányérok, műanyag poharak százai kerülnek a szemetesbe minden évben, pedig ott vannak az óvodai étkezéshez használatos eszközök. Javasoltuk, hogy vessük be ezeket, és bár voltak ellenvetések, az első próbaalkalom remekül bevált.
Azt már eddig is kérték az óvónők, hogy ha kirándulni mennek a kicsik, ne chipset vagy csokoládét és palackozott üdítőt küldjünk velük a kis hátizsákban. Ezek amellett, hogy egészségtelenek, szeméttermelők is: a fóliázott zacskók, eldobható műanyag csokipapírok – milyen megtévesztő megnevezés! Gondoltad volna, hogy egy pet palack formájában aztán visszakapod a megvásárolt hulladékot — hacsak nem egy erdei szemétkosárban végezte. Válaszd ezek helyett inkább kimérve kapható vagy akár otthon sütött pogácsát, sajtos rudat, magvakat és gyümölcsöket, készítsünk pici szendvicset, amit tartós csomagolóban vagy dobozban vihet magával az ovis. Innivalónak pedig legjobb a friss víz a kedvenc kulacsban – ha szívesebben iszik ízesebb italt a kicsi, akkor készíthetünk cukormentes gyümölcsteát is. Sokkal jobb érzés egy élményekkel teli kirándulás végén csak a gyűjtött makkot, gesztenyét, falevelet kipakolni a táskából, mint ha a szemét közül kell válogatni ezeket.
Játékos tanulás
Az oviknak sok lehetőségük van kézműves vagy előadás jellegű, interaktív, játékos foglalkozásokat szervezni a gyerekeknek: válogathatunk a különféle környezettudatos témák közül, van hulladékcsökkentéssel, víztisztasággal, faültetéssel, élelmiszerpazarlással foglalkozó is. Ti magatok is ajánlhattok hasonlókat a pedagógusoknak, vagy ha van olyan szülő, akinek a foglalkozásába vág a téma, vele és a szakmájával is érdekes lehet megismerkedni. Szervezhettek piaci kirándulást, rengeteget lehet tanulni belőle a szezonális gyümölcsfajtáktól kezdve a méhek szerepén át a gombák ismeretéig, és még a számolást is gyakorolhatjuk.
Hogy az ovi kezdi a környezettudatos szemléletmódot, és ez hat a gyerekeken keresztül rátok, vagy épp fordítva: ti viszitek be ezt a gondolkodásmódot az intézménybe és a többi család életébe, az szinte már mindegy is. A lényeg, hogy valaki változtat apró lépésekben, és hatást gyakorol a környezetére, a következő generáció pedig már ebbe a gondolkodásmódba nő bele.
A cikk az Elevit Complex forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. felkérésére készült.
L.HU.MKT.CC.26.10.2020.2421