A műanyagmentes július most már évek óta jól ismert kampány Magyarországon is. Talán már senki nem gondolja, hogy ez a kezdeményezés arra irányul, hogy teljes mértékben elhagyjuk az életünkből a műanyagból készült tárgyakat, eszközöket. Hiszen ez egy nagyon praktikus anyag, ami rengeteg jó tulajdonsággal rendelkezik: jól formálható, ezért a tárgyak széles skálája készülhet belőle. A legtöbb típusa nem törik, tartós és könnyű – nem is csoda, hogy az első műanyagfajták: a PVC, a vulkanizált gumi, a műselyem – feltalálása óta gyakorlatilag minden készül belőle. Ha ilyen jó, akkor mi a baj vele? Kecskés Timi gondolatai következnek.
A fő probléma az eldobhatóság: a tömeggyártás a második világháború során indult be, majd az 50-es, 60-as években főleg az amerikai háziasszonyoknak segített sokat a tartós edények, poharak, evőeszközök leváltása eldobhatóra. Beindult a nejlonzacskó világhódító útja is: míg kezdetben a vastag és tartós reklámszatyrok terjedtek el, hamarosan követték őket vékony társaik, amelyek egy-két használat után már a kukában landoltak. Hasonló utat jártak be az üdítős palackok: üveg, majd visszaváltható műanyag helyett itt is az eldobható flakonok terjedtek el leginkább. Percenként egymillió nejlonzacskó fogy a világban, évi több százmillió tonna műanyagot gyártunk úgy, hogy minden valaha legyártott darab ma is létezik, hiszen a műanyag nem bomlik le, csak mikroműanyagokra esik szét, és ez is hosszas folyamat.
Épp ezért próbálják meg ma már a környezettudatosan gondolkodó családok, ahol lehet, elkerülni az eldobható műanyag eszközöket – vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy tartós, környezetbarát megoldásokat használni. Az elkötelezettség néha vicces helyzeteket szül. A műanyagmentességre törekedő életmód ugyanis nem csupán annyit jelent, hogy viszünk magunkkal vászonszatyrot és van nálunk kulacs – a váratlan helyzeteket is igyekszünk így megoldani.
Alma a kalapban, kenyér sálba tekerve – vásárlás műanyag nélkül
Eldobható eszközök nélkül élni nem kis tudatosságot feltételez. Hamar rájöttem, hogy csak úgy tudok így vásárolni ötfős családom részére, ha megtervezem a menüt, és listával indulok a boltba vagy a piacra. Ez több szempontból is előnyös: nem veszek felesleges dolgokat, és az időmmel is spórolok. Ha megvan a lista, ehhez válogatom össze a szükséges vászonzacskókat, üvegeket, dobozokat. Ebbe a rendszerbe csak akkor csúszik hiba, amikor mégis a boltban jövök rá, hogy még valami kell – vagy ha gyereket vittem magammal vásárolni. Egyszer egy szupermarketben így került a kenyérnek szánt szatyorba péksütemény, de kenyérre ettől függetlenül is szükségünk volt. Lekaptam hát a nyakamból a sálamat, és abba tekertem a cipót, hogy ne érjen közvetlenül a kasszaszalaghoz. Ez az ötlet máskor is bevált: szintén a kisfiammal voltunk, de most a piacon. Nyár volt, különböző idénygyümölcsöket vásároltam, de az almaimádó legkisebbem lecövekelt egy hatalmas, fényes, piros gyümölcsökből álló kupacnál. Rábólintottam, persze, hogy veszünk almát – és csak ekkor jutott eszembe: jó, de mibe tesszük? A gyerek fején divatos kis szalmakalap volt, négy alma éppen belefért, az eladó pedig csak mosolygott: ilyen megoldással még nem találkozott.
De nemcsak azokról az eldobható műanyagokról mondtunk le, amelyek helyett otthonról viszünk saját, többutas alternatívát, hanem azokról is, amelyekbe a gyártók csomagolnak. Nincs bolti gyümölcsjoghurt és puding, sokáig nem vettünk fóliatálcás felvágottat – bevallom, a járványhelyzet nekünk is változtatott a szokásainkon. Nem volt elérhető minden forrásunk, ahonnan csomagolás nélkül szerezhettük be a bevált finomságokat, így van, amit megint előre csomagoltan vásárolunk. Ez az életmód ugyanis nem a tökéletességről szól: a lényeg az, hogy minél többen legyünk, akik a maguk módján amennyire megtehetik, figyelnek erre.
Kávézás és slow living
Az egyik kedvenc példám a kávézás: ha törekszünk arra, hogy ne az eldobhatóság kultúráját támogassuk a kávéfogyasztásunkkal, akkor a lassúságét fogjuk. Az egyik lehetőségünk ugyanis beszaladni egy kávézólánc üzletébe és gyorsan kérni egy elviteles italt – a másik pedig az, hogy leülünk és kényelmesen, egy ízléses csészéből ott helyben elfogyasztjuk a napi koffeinadagunkat. Melyik tetszik jobban? Ha nagyon feszít az idő, egyszer próbáld ki, hogy megméred, mennyi is megy el ezzel. Valóban nem tudsz öt-tíz percet szánni arra, hogy a kávézás kikapcsolódás is legyen? Ha nem, akkor neked való a többször használható fedeles kávéspohár, ami ma már elképzelhetetlenül sokféle színben, mintában, méretben és anyagból kapható.
Persze én is jártam már úgy, hogy rohantam, a poharamat otthon felejtettem, kávé nélkül viszont egy lépést se tovább. Mi volt a megoldás? Bögrében kértem ki a kávémat, majd megkértem a kávézó alkalmazottait, hogy öntsék át a fémkulacsomba. Persze ehhez a vizet gyorsan ki kellett innom belőle – szerencsés módszer, hiszen a kávéhoz amúgy is dukál egy pohár víz. A legjobban azért a lassú, kényelmes kortyolgatást szeretem. Jó, ha tudod, hogy a kávéra sajnos nagyon erőteljesen hat a klímaváltozás, csökkennek a termőterületek, fogy a csapadék. Ha szeretnél fenntarthatóbban hódolni ennek a szenvedélynek, válaszd a fair trade kávékat, és minél egyszerűbben iszod, annál jobb!
Mi a helyzet a konyhában és a fürdőszobában?
A tisztítószerek az első dolgok közé tartoztak, amelyek helyett környezetbarát alternatívákat kerestünk. Szerencsére a mosószóda, a citromsav, a szódabikarbóna újrahasznosított papírzsákban is kapható, csak az ecet okozott gondot egészen addig, amíg a helyi csomagolásmentes boltban kapható nem lett. Én nagyon szeretem ezt a modern köntösbe ágyazott, mégis békebeli szatócsbolti hangulatot, amikor egy hosszú pulton mindent magunk mérünk ki. Az ecetet ötliteres csapos üvegből engedem a palackomba – ha nem folyatom túl, akkor biztosan a búzadarát borítom ki vagy a gravitációs tartályból szóródik a szatyrom mellé a rizs vagy a köles. Én vagyok az elefánt a porcelánboltban – azaz a csomagolásmentes boltban, de rendszeres vásárlóként ezt elnézik nekem.
Sorolhatnám még – volt itt lovaknak vitt alma gyereknadrág csomóra kötött szárában, szilárd sampon, amit szappannak néztek és fordítva, fémdobozból kifújt leheletfinom fogmosópor, ami egyenletesen szétterült a fürdőszoba kövén. A műanyagmentes élet nem csak fenntartható, de szórakoztató is!
Nálatok is előfordultak vicces sztorik a műanyagmentes július kapcsán?
A cikk az Elevit Complex termékek forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megbízásából készült.
CH-20220602-86