Ha körülnézünk édesanyánk polcán és megtaláljuk azokat a könyveket, amelyekből ő olvasott a gyereknevelésről, csecsemőgondozásról akkor, amikor mi voltunk kicsik, sok megmosolyogtató érdekességet és azóta a tudomány által már túlhaladott elvet találunk. Ezek mellett azonban feltűnik az is, hogy a baba játékát, érdeklődése lekötését mennyire egyszerűen kezeli egy generációnyival ezelőtt íródott könyv. Ha a megfelelő fejezetek átlapozása után megnézzük egy bababolt vagy játéküzlet kirakatát, szembeötlő az éles ellentét. A kisbabáknak gyakran már születésük előtt egy kisebb bölcsis csoportnak elegendő játékuk van, és ahogy nőnek, a helyzet általában csak fokozódik. Fogadd szeretettel Kecskés Tímea, az Egyboszorka blog szerzőjének környezetbarát játékokról szóló összefoglaló írását!
Mielőtt arról beszélnénk, hogy milyen játékot adjunk a kicsik kezébe, ha környezettudatosan szeretnénk nevelni őket, először azt gondoljuk át, hogy mennyit.
A környezettudatos, hulladékmentes életmód egyik alapja az, hogy tárgyak beszerzése előtt feltegyük magunknak a kérdést: valóban szükségünk van rá? Ez az életszemlélet szorosan összefügg a minimalista életmóddal – és itt nem a skandináv lakberendezési trendre gondolok, hanem a kevesebb tárgy, kacat jelenlétéről a lakásunkban, az életünkben. Vannak olyan gyereknevelési irányzatok is, amelyek beleillenek ebbe az életmódba, sőt kifejezetten ezt tűzték a zászlajukra: ilyen például a Kim John Payne nevéhez fűződő Egyszerűbb gyermekkor szemlélete.
Ha a gyerekeink játékaira gondolunk, sokféle elvárásunk van: kösse le a kicsit, szórakoztassa, miközben fejleszti is valamilyen képességét. Legyen biztonságos, szép színes, legyen öröm vele játszani. Sok olyan játékot találunk, ami ezeknek a feltételeknek megfelel, de ha ezek mellé még behozzuk a környezettudatos szemléletet is, már nehezebb a dolgunk. Legyen olyan az anyaga, a festése vagy felületkezelése, ami biztosan nem árt a babának, ha a szájába veszi. Legyen hulladékmentes, környezetbarát csomagolású és tartós: ha a mi gyerekünk már kinőtte, használhassa a testvére, tudjuk továbbadni a családban, vagy eltenni az unokáinknak. De mindemellett legyen olyan az anyaga, hogy ha mégis feleslegessé válna, akkor ne a szeméttelepen töltse a következő négyszáz évet, hanem újrahasznosítható vagy akár komposztálható legyen.
Az összes célnak egyszerre már nem könnyű megfelelni – a legegyszerűbb azt a döntést meghozni, hogy kevesebb játékkal nevelünk gyereket.
A mi családunk valahol a középúton van ebben – a fiaim pici korában nem volt babakocsira vagy hordozóra tehető játékunk, ezzel szerettem volna elérni, hogy megelégedjenek annyi ingerrel, amennyit a környezet ad: a fejük fölött rezgő falevelek, a föléjük hajló arcok, a saját kezük nézegetése. Később nemet mondtam a hangot kiadó játékokra és azokra, amelyeknél a játéktevékenység mindössze egy gomb megnyomását jelenti, meg az úgynevezett „tanuló” játékokra. Azokat a játékokat szeretem, amik pontosan annak mondják magukat, amik: a plüsskutya csak egy ölelgetnivaló puha játék, és nem interaktív tanulóeszköz. A totyogóknak igyekeztem fa játékokat beszerezni, amelyek amellett, hogy minőségiek és szépek, tartósak és többfunkciósak is. A kedvencünk az a városépítős játék, amelynek az elemeivel fűzőcskét is lehetett játszani, de a számolás gyakorlására is alkalmasak voltak.
Később persze bejött a népszerű műanyag építőjáték, ebben alkut kötöttem magammal: még nekem is van gyerekkori készletem, tehát biztosan tartós lesz, még unokáink is játszhatnak vele, de ha mégsem válik be, biztosan el is tudom adni. Nagyon szerették még a különféle műanyag állatokat és dinókat – ez is kompromisszumos megoldás, hiszen műanyag ugyan, de itt is figyeltünk a minőségre, tartósságra, és ebből is sokat másodkézből vásároltunk.
Visszatérve a kisbabákhoz – mivel játsszanak, ha nem akarunk a sok színes műanyag közül választani, amiket tömegével találunk a bababoltokban?
Egészen pici korban tényleg a legjobb játék a saját keze és lába, aztán amikor tanul fogni, egy könnyen megragadható színes kendő, textil alvóka, plüss labda, amibe sokszor csengőt is varrnak, hogy a hallást is fejlessze – erre a célra egy zörgő babzsák vagy egy jól lezárt, rizzsel töltött flakon is megfelel. Ha kezd kúszni, jöhet egy könnyű labda, amit, ha meglök, elgurul és haladásra ösztönzi, majd ha már ül, adhatunk fa vagy fém kisautót fiúknak is, lányoknak is. Ott vannak még a kartonból készült, egymásba rakható dobozok, ez lehet az első építőjáték is. Ha mégis felhalmozódnak a játékok, érdemes egyszerre csak keveset elérhető helyen tartani, és időnként cserélni. Így mindig van, ami újdonságnak tűnik, mégse lesz túl sok az inger.
Az pedig előre megjósolható, hogy a kicsinek a legjobb játék az lesz, amit épp elér, és amit a szüleinél lát.
Annak fog a legjobban örülni, ha megkaparinthatja a távirányítót, vagy kipakolhatja a zoknis fiókot – ezért sok családban az alsó, elérhető fiókban tartanak olyan használati tárgyakat, amiket nyugodtan birtokba vehet az apróság: a konyhai tölcsér, a szűrő, a különböző méretű műanyag tálkák, konyharuhák és a kézi habverő biztosan a kedvence lesz.
L.HU.MKT.CC.13.07.2020.2325
A cikk a Bayer Hungária Kft., az Elevit Complex forgalmazójának megrendelésére készült.